Fásli, Gyógyharisnya:

A lábon kialakuló visszértágulat nem csak csúnya, de kellemetlen tünetekkel, lábfájással, a láb fáradékonyságával és beduzzadásával is jár. A fáslizás vagy kompressziós gyógyharisnya viselése sokat enyhíthet a helyzeten, és megelõzésre is használható.

A bõr alatti felszíni visszerek kitágulásáért az elégtelenül záró vénabillentyûk felelnek, melyek nem képesek meggátolni, hogy a szív felé igyekvõ elhasznált vér visszaáramoljon az alsó végtagokba. A pangó vér miatt a felszíni vénákban nagy nyomás alakul ki, melynek hatására az érfal kitágul és elvékonyodik, kanyargóssá válik. Az oxigénben szegény, salakanyagokban dús vér nem képes ellátni a környezõ szöveteket, ahova fehérjetartalmú folyadék szivárog: kialakul a láb és a boka duzzanata.

Segítség a vénáknak:

Önként adódik a lehetõség, hogy a tágult, felszínes vénákat valahogy iktassuk ki a forgalomból, hogy a véráram útját a mélyvénák, egyben a szív irányába kényszerítsük. Erre találták ki a rugalmas pólyát, más nevén fáslit, illetve az ún. kompressziós gyógyharisnyát. A már kialakult visszértágulat mellett ezek az eszközök meglévõ, öröklött hajlam esetén is segítenek: fõként sportolás, vagy tartós állással, üléssel járó munkavégzés, utazás, illetve terhesség esetén tanácsos megelõzésképpen használni õket.

A fáslizás helyes módja:

Ha meg tudjuk tenni, hogy minden reggel, még az ágyból való kikelés elõtt befáslizzuk a lábunkat, félig nyert ügyünk van. A rugalmas pólyát magasba emelt lábbal tekerjük fel úgy, hogy az elsõ pólyamenetet a bokánál körbe csavarjuk, majd vissza a lábra (vigyázzunk, a sarok is fedve legyen!), azután lassan felfelé, hogy a pólyamenetek tetõcserépszerûen fedjék egymást. Ha még nem kaptunk eközben lumbágót, már csak rögzíteni kell biztosítótûvel a pólyát, a bõr egyidejû megszúrása nélkül.

A továbbiakban csak arra kell ügyelni, hogy a pólyamenetek ne gubancolódjanak össze reménytelenül a nap folyamán. Mert ilyenkor a fásli már nemhogy segít, de kifejezetten alattomosan a kezeltség látszatát kelti, miközben a felszíni, esetleg szabályos pólyamenetek alatt már rég összegyûrõdött, elcsúszott, és hurkákat képezve nem ki-, hanem elszorít.

A szorítás alatt rosszabb a helyzet, mint a fáslimentes helyeken. Nem beszélve arról, hogy a fásliba tekert láb eléggé – finoman szólva – korosodó hölgy benyomását kelti. Csak nagyon aszkéta jellemû egyedeket lehet rábeszélni a tartós viselésére.

Használjunk inkább kompressziós gyógyharisnyát. A mai, korszerû gyógyharisnyák az egyéb harisnyákhoz hasonló kinézetûek, komputervezérlésû gépeken, egyedi méretre készülnek. A visszeresség súlyosságához mért erõvel szorítják a lábakat ott, ahol kell. A legfontosabb: mivel a tb támogatja, az egyébként igen drága harisnya elérhetõ áron megvehetõ.

A gyógyharisnya viselésének szabályai:

Ha rászánta magát, hogy ezentúl gyógyharisnyát fog viselni, az alábbi tanácsokat vegye figyelembe.
• Orvossal írassa fel, méretvétel után, receptre.
• Reggeltõl estig viselje (kivéve, ha éjszakás, akkor természetesen fordított a sorrend.)
• Kb. félévenként cserélje újra.
• Egyszerre kettõt írasson fel: míg az egyik mosásban, a másik használatban lehet.
• Ha panaszt okoz, inkább forduljon orvoshoz, hogy az okát kiderítse, mintsem felhagyjon a harisnya viselésével.

A gyógyharisnya jelentõs mértékben csökkenti a visszereseket sújtó panaszokat, a valódi megoldás legtöbbször mégis a sebészi beavatkozástól várható.

Mély – vénás Trombózis:

A mély-vénás trombózis az egyik legféltebb vénástrombózisos állapot. Az alsó végtagok mélyen futó vénáiban alakul ki, innen is kapta a nevét. Veszélyt nem csak azáltal jelent, hogy az alsó végtagból akadályozza a vér elszállítását, ezáltal duzzanathoz, elhaláshoz vezethet, hanem elsõsorban azáltal, hogy a trombusból (vérrögbõl) kisebb nagyobb darabok leszakadva a vérárammal a szíven keresztül a tüdõbe kerülnek. A tüdõbe jutó vérrög-darabok beszorulnak a tüdõ ereibe, ahol tüdõembóliát, és annak legsúlyosabb szövõdményét, hirtelen halált okozhatnak. Gyakorlatban sokszor a trombózis tünete így már nem is az elsõdleges trombózis okzta tünetek, hanem a leszakadt vérrög kövezkezménye.

A mély-vénás trombózisra hajlamosító tényezõk:

  • örökletes (genetikai) fokozott trombóziskészség
  • trombózis kialakulási készséget fokozó gyógyszerek szedése (pl. fogamzásgátló)
  • a láb hosszabb ideig való mozdulatlansága (pl. hosszú repülõút, autóút, ágyban fekvés)
  • trombózis kialakulási készséget fokozó betegségek (pl. daganatos megbetegedések)

A mély-vénás trombózis tünetei:

A mély-vénás trombózis tünetei hátterében a vénás keringés csökkenése, a pangó vér áll.

Alsóvégtag (ritkábban a felsõ végtagban is kialakulhat trombózis, ekkor a felsõ végtag) dagadása, melegsége, tésztatapintata.

Leszakadó vérrög esetén tüdõembólia tünetei:

A mély-vénás trombózis tünetei küzül az egyik legsúlyosabb közvetett következmény a tüdõembólia, tünetei:

  • fulladás
  • köhögés
  • nehézlégzés

A mély-vénás trombózis kivizsgálása:

Mély-vénás trombózis tünetei észlelése esetén sürgõs kivizsgálás szükséges. Az akut helyzet elhárítását követõen szükséges a kiváltó ok megkeresése, a tartós kezelés beállítása.

Akut kivizsgálás:

A mély-vénás trombózis tünetein esetén az akut kivizsgálásakor a trombus (vérrög) helyének, méretének, állapotának a pontos meghatározása a cél. Ilyen esetben a doppler ultrahangos vizsgálat az elsõdleges. Emellett a véralvadási paraméterek ismerete szükséges annak eldöntésére, hogy a vér alvadásban hol és mekkora hiba keletkezett, hol kell beavatkozni. Akut mélyvénás trombózis vizsgálata a Trombózisközpontban

  • a vénák ultrahang vizsgálata
  • laborvizsgálat
  • angiológus, belgyógyász szakorvosi vizsgálat

Teljes kivizsgálás:

A mély-vénás tormbózis tünetei esetén az akut helyzet elhárítását követõen szükséges a trombus kialakulásának hátterét felderíteni. A mélyvénás trombózis tüneteinek kivizsgálása tartalmazhatja

  • genetikai vizsgálat
  • a vér véralvadási paramétereinek vizsgálata
  • erek állapotának felmérése
  • daganat-keresés
  • egyéb okok kutatása
  • A mély-vénás trombózis kezelése

A mély-vénás trombózis kezelés szintén két szakaszra oszlik.

  1. Akut mély-vénás trombózis kezelés

A kialakult mély-vénás trombózis kezelésénél a cél az érpálya átjárhatóságának – ezáltal a végtag keringésének, életben maradásának – biztosítása. A trombózis kezelés további célja a trombusból a kis vérrögök leszakadásának és tüdõbe jutásának megakadályozása. A mély-vénás trombózis kezelés magában foglalja a trombus oldását, sebészi eltávolítását.

2. Tartós mély-vénás trombózis kezelés

A tartós mély-vénás trombózis kezelés esetén a cél az újabb trombus (vérrög) kialakulásának megelõzése. Ebben alapvetõ a kiváltó ok lehetõség szerinti megszüntetése. A mély-vénás trombózis kezelés során fontos továbbá a tüneti kezelés, azaz a kockázat csökkentése gyógyszeres terápiával, életmódváltással, rendszeres mozgással, folyadékfogyasztással.

Kiemelten hatékony lehet a vénás értorna ami akár otthon is végezhetõ. Ezt nagy gyakorlattal rendelkezõ gyógytornásztól lehetséges elsajátítani, hiszen speciális mozdulatsorokat tartalmaz.

Top