A lábizzadás nem olyasmi, amirõl az emberek általában szívesen beszélnének, de sajnos bárki szenvedhet tõle. Bár úgy tûnhet, hogy az izzadás a test bizonyos részein lokalizálódik, úgymint a lábak, hónalj és a tenyér területe, a verejtékmirigyek valójában a szervezet nagy részében jelen vannak.

Azonban ezek a területek nagyobb valószínûséggel észrevehetõk – mivel a verejtékmirigyek itt igen magas koncentrációban vannak jelen – ha túlságosan izzadni kezdenénk. Néhány nem kívánt mellékhatás is elõfordulhat, ha nem kezeljük az izzadást – például lábgombásodás és egyéb bõrbetegségek.

Mi a lábizzadás tünete és mi okozza az izzadást?
Testünk verejtéktermelése úgy indul be, hogy az agy jelzéseket küld az idegeken keresztül a bõrben található verejtékmirigyek felé, azért, hogy szabályozzák a test hõmérsékletét vagy reagáljanak az érzelmeket kiváltó okora, mint például a félelem vagy az izgalom. Néhány ember azt tapasztalhatja, hogy a szükségesnél jóval többet izzad, mint amit szervezete megkíván, ezt nevezik hyperhidrosis-nak.

Az izzadt láb másik tünete lehet a túlzott lábszag, a kifehérített megjelenés és a nehézkes cipõfelvétel. A lábszagot baktériumok okozzák, melyek párás és meleg körülmények között jelenhetnek meg a cipõben. Nincsenek irányelvek arra nézve, hogy mit nevezünk “normális” izzadásnak, de ha az izzadás zavaró a mindennapi életben, túlzottnak minõsülhet. Miközben tudjuk, hogy maga a folyamat az idegrendszer egy része által önkéntelenül kiváltott reakció, a túlzott izzadás pontos oka még nem ismert.

Mit tehetsz a lábszag ellen?

  • Az olyan cipõ viselése, amely nem természetes anyagokból készült (pl. edzõcipõ), illetve a szintetikus anyagokból készült zoknik viselése nagy szerepet játszanak a túlzott lábizzadásban. Ezek az anyagok nem szívják fel kellõen az izzadságot és és nem engedik azt elpárologni sem. Ez a baktériumok elszaporodásához vezet, ami tovább fokozza a kellemetlen szagok jelenlétét.
  • Kerüld a szintetikus anyagokból készült zoknikat! Olyat válassz, amely legalább 60 %-ban pamutból készült. A tiszta pamutból készült zokni túl hamar átnedvesedhet. Mindig a lehetõ legmagasabb hõmérsékleten mosd azokat.
  • Viselj bõrbõl készült, jól szellõzõ lábbelit.
  • Rendszeresen váltogasd a cipõdet, hogy legyen ideje kiszáradni a levegõn.
  • A cipõdbe helyezz mosható talpbetétet, melyet naponta moss ki. Antibakteriális cipõspray is segíthet a cipõk szagmentesen tartásában.

Lábápolás

  • Távolíts el minden bõrkeményedést a talpadról, mivel ezek felpuhulhatnak, mikor nedvesek, s ideális terepet nyújtanak a baktériumok megtelepedésének. A repedezett sarkakról se feledkezz meg!
  • Antibakteriális szappan használata, illetve teafaolajos lábfürdõ is segít.
  • Naponta akár többször is mosd meg a lábad, hogy lemosd a baktériumokat.
  • Legyen nálad nedves tisztítókendõ, amivel bármikor áttörölheted a lábad, ha úgy érzed, izzadni kezd.
  • Használj izzadásgátló dezodort a talpadra, és szagelszívó betétet a cipõdben.
  • Lábhintõpor használata, különösen a lábujjak között szárazon tartja a talpaid.
  • Súlyosabb esetben antibakteriális kenõcsök segítségével pusztíthatod el a baktériumokat.

További kezelés

Ha a probléma továbbra is fennáll, keresd fel az orvosod!

Súlyos esetben szóba jöhet a iontophoresis kezelés, mely gyenge egyenárammal való kezelést jelent. Ilyenkor a kezet és a lábat egy vezetékes vízzel töltött tálkába kell helyezni, amibe egyenáramot vezetnek. A hatást úgy éri el a kezelés, hogy az izzadságmirigyeket gátolja meg mûködésükben, azáltal, hogy megemeli az izzadás ingerküszöbét. A hatásfok 70-90 %-os.

Kezdésként heti 4-5 alkalommal 10-15 perces kezelést kell folytatni 1-2 hónapon keresztül. Ezután általában elegendõ a heti 1-2 kezelés. Ha a testedben van valamilyen tárgy (spirál, lemezek, csavarok, szívritmus szabályzó, inzulin pumpa), akkor a kezelés iontophoresissel nem lehetséges. Terhes nõknek, szívritmuszavarban szenvedõknek szintén nem lehetséges.

Ritkán botulinumot is használnak a probléma kezelésére, injekció formájában. Az antikolinerg gyógyszerek képesek blokkolni az izzadásért felelõs idegeket, ám ezeknek a mellékhatása sokkal súlyosabb lehet, mint maga az izzadás.

Top